Fogyasztóvédelmi szervezetek

1. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH Közép-magyarországi Regionális Felügyelősége)

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 6.§ (2) - (4) bek.

6. § (2) Az NFH
a) szakmai segítséget nyújt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez és a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez;
b) fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentet meg;
c) termék-összehasonlító vizsgálatokat végez, illetve végeztet, és közzéteszi azok eredményét;
d) módszertani segédanyagokat készít a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének elősegítése és egységessége érdekében, továbbá
e) támogatja az önkormányzati tanácsadó irodák működését.
(3) Az NFH fogyasztóvédelmi hatóságként
a) a jogszabályban más szervek számára megállapított fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörök kivételével ellenőrzi mindazon tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását, amelyek a fogyasztókat érintik vagy érinthetik, így különösen
aa) az áru forgalmazására és szolgáltatások nyújtására,
ab) az áru és szolgáltatás minőségére, az áru biztonságossági követelményeknek való megfelelésének tanúsítására,
ac) az áru mérésére - ideértve a mérőeszköz hitelességét is -, elszámolására, valamint a kiállított számla, illetve nyugta helyességére,
ad) a megállapított hatósági ár alkalmazására,
ae) a fogyasztók tájékoztatására,
af) a közterületi árusításra, szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását;
b) külön jogszabály szerint ellenőrzi az áruk és szolgáltatások biztonságosságát és megfelelőségét;
c) figyelemmel kíséri a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltételeket, és szükség esetén a főigazgató útján külön jogszabály szerint eljárást indít ezek érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítása, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazására ajánlásától való eltiltás iránt;
d) ellátja mindazokat a közigazgatási hatósági feladatokat, amelyeket jogszabály feladat- és hatáskörébe utal.
(4) A felügyelőségek a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ellenőrzésük során észlelt szabálysértések miatt a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005.évi XVIII. törvény 8.§ (1)

8. § (1) Az Fgytv.-ben foglaltak figyelembevételével a fogyasztóvédelmi hatóság:
a) megvizsgálja a hatósági árakra vonatkozó rendelkezések megtartását, és az ezzel kapcsolatos díjfizetői számlapanaszokat;
b) együttműködik a felhasználók társadalmi érdek-képviseleti szervezeteivel;
c) ellenőrzi, hogy a távhőszolgáltató az Fgytv.-ben és az e törvény 11. §-ában előírt módon eleget tesz-e az ügyfélszolgálat működtetésére vonatkozó kötelezettségének;
d) az önkormányzat jegyzőjének megkeresése alapján véleményezi a távhőszolgáltató üzletszabályzatát;
e) a 43. § (1) bekezdésében előírtak betartatása érdekében a hőközpontban és a hőfogadó állomáson ellenőrzi a szolgáltató által alkalmazott mérőeszközök (hőmennyiségmérők, vízmérők, hőmérők) hitelesítésének érvényességét;
f) megvizsgálja az a), c) és e) pontokkal kapcsolatos díjfizetői panaszokat.

2. Budapesti Békéltető Testület

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 18-19.§

18. § (1) A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy (fogyasztói jogvita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében.
(2) A békéltető testület a területi gazdasági kamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő független testület.
(3) A békéltető testületet az azonos területen működő kereskedelmi és iparkamara és agrárkamara közösen működteti.
19. § (1) A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.

3. Gazdasági Versenyhivatal

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 33.§, 45.§

33. § (2) Az e törvényben, valamint az árak megállapításáról szóló törvényben meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik. A Gazdasági Versenyhivatal számára feladatot csak törvény írhat elő.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az európai közösségi versenyszabályok a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utalnak.
45. § A Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság (86. §) hatáskörébe.

4. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 10.§ (1) bek. c), f), i) pont

10. § (1) A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében
c) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét. Etikai vétség esetén a gazdasági kamarák a nem kamarai tagok felé jelzéssel és figyelemfelhívással élhetnek;
f) együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozataikról az illetékes gazdasági kamarákat értesítik;
i) működtetik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján működő békéltető testületeket;

5. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara

A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 10.§ (1) bek. f), i) pont

Lsd. 4 pont

6. Országgyűlési Biztosok Hivatala

Állampolgári jogok országgyűlési biztosa

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 1.§

1. § Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (a továbbiakban: országgyűlési biztos) feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen [Alkotmány 32/B. § (1) bek.].

Felhasználói érdekképviseletek:

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45.§ (1) és (2) bek.

45. § (1) Az állam és a helyi önkormányzatok előmozdítják és támogatják a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek arra irányuló tevékenységét, hogy
a) érdekfeltáró munkájukkal segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését, ennek keretében feltárják a fogyasztói problémákat, értékeljék a fogyasztói jogok érvényesülését,
b) figyelemmel kísérjék a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket,
c) képviseljék a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon és testületekben,
d) eljárást, vizsgálatot, intézkedést, jogszabály-módosítást kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek védelme érdekében,
e) véleményezzék a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, jogszabály-módosítást kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek érvényesítése vagy védelme érdekében,
f) közreműködjenek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában és figyelemmel kísérjék annak érvényesülését,
g) a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodákat és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszert működtessenek,
h) fogyasztóvédelmi oktatást szervezzenek,
i) a tevékenységük során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával tájékoztassák a közvéleményt,
j) a fogyasztói érdekek védelme céljából részt vegyenek a nemzetközi szervezetek tevékenységében,
k) közreműködjenek a nemzeti szabványosításban a Magyar Szabványügyi Testület szervein keresztül.
(2) Az árhatóság köteles a hatósági ár megállapítását, a hatósági ár mértékének kialakítását megelőzően a társadalmi szervezetek véleményét kikérni.

Budapest Főváros Közgyűlésének 83/2005. (XII.16.) Főv. Kgy. rendelete 21.§ (1) bekezdése alapján a távhőszolgáltatást érintő képviselőtestületi előterjesztések előzetes véleményezésébe bevont szervezetek:

7. Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekvédelmi Szakmai Szövetsége (LÉTÉSZ)

8. Lakásbérlők és Lakók Egyesülete (LABE)

9. Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ)

10. Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE)

11. Magyar Energiafogyasztók Szövetsége (MESZ)

A felsorolt felhasználói érdekképviseleteken kívül mindazok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2.§ h) pontja szerinti feltételeknek.

2. §
h) Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: magánszemélyek által az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, illetve ezek szövetsége, ha az alapszabályban meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működik, és magánszemély tagjainak száma legalább ötven fő.

 Forrás